Patanjali bölcs a „Jóga-szútrák” című művében, a Vibhuti Pāda fejezetben részletesen felsorolja azokat a siddhiket, amelyeket egy spirituális gyakorló elérhet, ha átlépi Sadhana (spirituális gyakorlat) bizonyos kulcsfontosságú küszöbét.

• A siddhiket általában „különleges erőkként” emlegetik; ez azonban csak részleges megértése a kifejezésnek. A tiszta jógikus értelemben vett siddhi azt jelenti: intuitív tudás. Amikor a Szadhak (spirituális kereső) előrehalad a Sadhana-jában, áldásként kaphat egy siddhit. Minden siddhi különleges képességet ad a gyakorlónak olyan cselekedetek végrehajtására, amelyek ellentmondanak a fizikai világunk ismert törvényeinek. A siddhik – mint például a test összehúzása vagy megnövelése, távoli hangok hallása, tárgyak varázsütésre való előhívása, vízfelületen járás, vagy bármilyen formává való átváltozás – olyan csodáknak tűnnek, amelyeket fantasy mesékben olvasunk. Ezeket az erőket azonban nem szabad kizárólag a szó hagyományos értelmében érteni. A siddhi nem azt jelenti, hogy hatalmat vagy előnyt szerezhetünk mások felett, vagy manipulálhatjuk és irányíthatjuk mások életét bármilyen módon (mint például a fekete mágia esetében).
• Ahogy a Szadhak mantrázást és meditációt gyakorol, tudata kezd növekedni, és egyre tudatosabbá válik valódi Én-jéről. A Szadhak evolúciója rejtett képességek feltárásához vezet. Nem úgy van, hogy ezek az erők hirtelen véletlenül jelennek meg a tanítványban, hanem mindig jelen voltak, csak a tudat növekedésével válik az ember tudatossá jelenlétükre. Ahogy a Szadhak nyilvánvalóan tudatossá válik arra, hogy nem korlátozzák őt az idő és tér (és így a földi korlátok), új lehetőségek és képességek kerülnek előtérbe. Sri Aurobindo társa, akit általában Az Anyának neveznek, azt mondta, hogy a modern találmányok, mint a repülőgépek, telefonok, autók stb., az ember veleszületett erőinek elnyomásának eredményei. Ha az ember képes lenne felismerni ezeket a látszólag „szuperhumán” képességeket, ezekre a szerkezetekre már nem lenne szükség.
• A siddhiek elérése azonban nem lehet a Szadhak célja. Nem a végcél, hanem csak útjelzők az úton. Amikor egyes keresők siddhiket érnek el, büszkeséggel telnek meg, és tévesen azt gondolják, hogy ők a hatalom mesterei vagy tulajdonosai, és hencegni kezdenek vele. Ez a tévhit a gyakorló bukásához vezet, mivel zsákmányául esik ego-ja kettősségen alapuló konstrukcióinak, és eltávolítja őt valódi céljától – a Moksa-tól. Ez nem azt jelenti, hogy a siddhik gonoszak, és el kell utasítani őket, amint megjelennek. Inkább természetes előrehaladásként kell tekinteni rájuk a Sadhana-ban, és isteni kegyelem tettének látni őket. Hogy elkerülje a siddhiek csábításának csapdáját, mondja Guru Siyag, a gyakorló távolságtartó tisztelettel kell kezelnie őket. Sőt, a Szadhaknak eszközként kell használnia a siddhiket az ego és annak ragaszkodásai meghaladására.

Ezt kifejtve Guru Siyag egy Pratibha Gyana (látomás tudás, clairvoyance) nevű siddhiről beszél: a képesség, hogy lássa és hallja a korlátlan múltat és jövőt: „A Pratibha Gyana elérése által a gyakorló meditáció vagy Szamádhi állapotában képes látni és hallani a korlátlan múlt és jövő eseményeit. A harmadik szemen keresztül lát és hall. Csak amikor a harmadik szem, más néven a tizedik kapu, kinyílik, történik meg a jóga és a meditáció. Semmi sem történhet nélküle. Már a tudomány is elfogadja, hogy egy kibocsátott hang soha nem semmisül meg. Létezik az univerzumban; csak a megfelelő eszközre van szükség, hogy megragadja annak vibrációját. A jóga filozófiája szerint, ha van szó és hangja, akkor a hangot kibocsátó beszélő is léteznie kell. A jóga azt mondja, hogy lehetséges látni és hallani ezt a beszélőt beszélni. Ahogy egy krikettmeccs jelenetei visszajátszódnak a TV-n, úgy jelennek meg a múlt jelenetei a gyakorló előtt meditáció közben. De ami történt, megtörtént. Például a ‘Mahábharata’ (mitológiai eposz) eseményei nem visszavonhatók. De a gyakorló biztosan meg tudja tudni, mi fog történni a jövőben. További kérdésekért írjon e-mailt a gssyworld@gmail.com címre, vagy WhatsApp-on (+91) 9468623528, vagy hívja a (+91)8369754399 számot.

• „Ha eléri a Pratibha Gyanát, előre láthatja sok ismerőse halálát, és pontosan úgy halnak meg, ahogy a víziójában látta. Ha valaki úgy hal meg, ahogy látta, véletlennek tekintheti, de amikor sokan úgy halnak meg, ahogy meditációs víziójában megjelent, akkor átvillan az agyán: ’Én sem vagyok halhatatlan, én is meg fogok halni.’ Akkor meglátja, hogyan fog meghalni, és körülbelül milyen korban jön el a halál. Aki született, meg kell halnia. Akár 20, 30, 50 vagy 100 évesen. Mindannyian tudjátok, hogy a halál elkerülhetetlen; nincs menekvés előle, ¿akkor miért félünk a haláltól? A Māyā (kettősség illúziója) olyan ijesztővé tette a halált, hogy senki sem akarja elfogadni annak valóságát. De a halál senkit sem kímél. Amikor meglátja saját halálát, megijed. Mostanáig csak mások halálát látta, és nem törődik vele annyira! De amikor saját halálát látja, minden tette, jó és rossz egyaránt, felvillan szeme előtt. Elrejtheti a dolgokat a világ elől, de soha nem rejtheti el az igazságot önmagától. És akkor őszintén imádkozik Istenhez: ’Ó Istenem, tudom, hogy kegyelmes vagy, hallottam, hogy nagyon kegyelmes vagy. Sok hibát követtem el; bolond voltam. Bocsáss meg ennek egyszer; nem ismétlem meg ezt a hibát.’
• „Teljes koncentrációjával a gyakorló imádkozik Istenhez. Akkor befelé fordul a tekintete, és rájön, hogy az egész univerzum benne van, és ha az univerzum benne van, akkor az univerzum teremtője is benne van. Rájön a benne lévő istenire. És az isteni felismerése azt jelenti: szabadság az élet és halál ciklusától. A meditáció és mantrázás megtöri a Māyā bűbáját, amit rád vetett, és feltárul előtted a halál titka. És amikor ez megtörténik, a halált Isten áldásaként kezded látni, hogy megszabadítson az élet és halál ciklusától. Akkor várni fogod a halált, és félelem nélkül elfogadod.”
• Lényegében Guru Siyag azt mondja, hogy a Pratibha Gyana használható az Én felismerésére. A felismerés útján akadály helyett ez a siddhi lépcsőfok lesz a Szadhak célja felé.